Félig átsült, félig véres, ízlés dolga, de az biztos, hogy ha ezt halljuk, hamarosan egy jó steak kerül az asztalunkra. Noha alapjában véve bármilyen húsból lehet készíteni, mégis a marhából készült a legelterjedtebb. Mire is kell figyelni, hogy valóban prémium minőségű marhahúshoz jussunk, ezt vizsgáljuk most meg.
A marhahús minőségibb mivoltát egy hosszú ellenőrzési láncolat tudja garantálni, egészen az állat tenyésztésétől a takarmányozáson át a vágóhídig és az állat egyes részeinek szakszerű érleléséig. Ezekhez pedig a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegy adja meg az alapokat és szakemberek által kidolgozott kritériumrendszer mutatja a feltételeket.
A legfontosabb pontok, melyeket teljesíteni kell egy KMÉ-védjegyes marhahúsnak
Az igazán jó minőségű húsnál már az sem elhanyagolható feltétel, hogy az állatot mivel etetik. Azok a húsok, amelyek KMÉ-védjegyet kapnak, biztosan olyan üzemből származnak, ahol a takarmány a szóját leszámítva GMO-mentes, továbbá az antibiotikum és a hozamfokozó és egyéb hormonok használata is tilos az állatok etetésénél.
Legalább ennyire ellenőrzött körülmények között folyhat az állatok gyógyszerezése, amelyet csak indokolt esetben használhatnak, szigorúan dokumentálva és kizárólag állatorvos által elrendelt esetben.
Egy Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyet viselő hús esetében alaposan átvizsgálják a mikrobiológiai paramétereket – sűrűbben ellenőrzik például a Salmonella és az E. coli esetleges jelenlétét, ez pedig pont egy steaknek szánt hús esetében kifejezetten fontos szempont lehet.
Természetesen nem járhatjuk a boltokat nagyítóval vagy mikroszkóppal, de vannak olyan követelmények, melyet a vásárló maga is megállapíthat a hús választásakor. A KMÉ-védjegyes friss marhahús fényesen csillogó, nem ragad, nem csúszik, nem tapad, húsra jellemző az illata és nem érezni egyéb idegen szagot.
Plusz egy-egy fontos kritérium
Azoknak az előállítóknak, akik a KMÉ-védjegyre pályáznak a fent említett vállalásokon túl a fenntarthatóságra, illetve termék előállítására vonatkozó követelményrendszerből is választaniuk kell egyet. Melyek ezek közül, amik kifejezetten a marhahús előállítására vonatkoznak?
Többek között olyan technológiai folyamatok (takarmányozás, állathigiénia, állatvédelem) alkalmazása a gazdaságban, amelyeket folyamatosan elemeznek a vágóhídi visszacsatolások eredményeivel együtt, mert ezek együttesen befolyásolják a gazdaságból kiszállított szarvasmarhák minősítését. Szükség esetén javító intézkedéseket vezetnek be, jó tartási és takarmányozási gyakorlatokat határoznak meg, és ennek megfelelően képzik a munkatársakat.
Vagy olyan ellenőrzési folyamatok, melyek megadott időközönként laboratóriumi körülmények között vizsgálják a marhahús egyes testrészeinek mikrobiológiai paramétereit.
Az előállítás folyamatában is vannak szabályok, főleg a hús frissességét és érlelését szem előtt tartva. Eszerint a friss húst a vágást követő 72 órán belül el kell juttatni a fogyasztóhoz.
Természetesen itt sem elhanyagolható pontok az állatok tartására vonatkozó válaszható paraméterek, melyben benne foglaltatik a GMO- vagy szójamentes takarmányozás, a legelőn tartás, illetve az antibiotikum mentes állatból származó hús.
A Fenntarthatósági kritériumok a megújuló és környezetbarát technológiai módszerek alkalmazására vonatkoznak, mint a környezetbarát trágyakezelés vagy a takarékos vízhasználat.
Illetve szállítási paramétereket is szabályoznak ezek a pontok, például, hogy az élőállat szállítása a vágóhídra, vagy az állati test vágóhídról a daraboló-feldolgozó üzembe szállítása 100 km-en belül történik.
Azt már tudjuk, hogy egy jó steak esetében fontos az alapanyag minősége, ha pedig olyan húst választunk, ami mögött szakmailag megalapozott kritériumrendszer és a Nébih kiváló szakemberei és laborháttere áll, akkor biztosan nem fogunk mellé.
