Gyermeked, családtagod vagy akár te is a menzán eszel? Akkor téged is érdekelhet, hogy hazánkban kifejezetten ösztönzik a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyes alapanyagok felhasználását a közétkeztetésben. Cikkünk 2. részében a közétkeztetési rövid ellátási lánc előnyeiről írunk részletesen.
Mi az a KREL és mire kell?
A cikk első részében említett úgynevezett „közétkeztetési rövid ellátási lánc”, vagyis a KREL fogalmát talán úgy világíthatjuk meg a legegyszerűbben, ha a „rövid” jelzőből indulunk ki. Azaz, amíg az étel eljut a termelőtől vagy az előállítótól a tányérunkig, addig csupán 1 közvetítő lehet.
Az említett rendelet* ezt így fogalmazza meg: (…) az „ételkészítéshez élelmiszereket biztosító, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) szerinti elsődleges termelő, illetve élelmiszerelőállító létesítménye és a főzőkonyhát üzemeltető gazdasági szereplő között az élelmiszer ellátási láncban legfeljebb egy köztes szereplő vesz részt.”
Ha tudatos vásárlóként korábban hallottál már a rövid ellátási láncról (REL), akkor fogalmazhatunk úgy is, hogy a KREL ahhoz hasonló. A REL-re azonban nincs általánosan elfogadott hazai jogszabályi fogalom. Ezért készítette el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azt az útmutatót, amely segít eligazodni a közbeszerzési eljárásokban érintett vállalkozásoknak. Az útmutató ide kattintva érhető el.
Ennyit a jogszabályokról, s most – a teljesség igénye nélkül – nézzünk 2 gyakorlati példát a KREL-re! A példák forrása a már említett Nébih-útmutató.
1. példa
Az 1. példa azt mutatja, amikor a termelők csoportjának a tulajdonában van az élelmiszerfeldolgozó. Az ábrán látható, hogyan kerülhet be hazai előállítású sertéshús, felvágott vagy virsli a közétkeztetésbe. Ebben az esetben a termelői integráció rendelkezik az Éltv. szerinti élelmiszer-előállító létesítménnyel, amely a lánc első szereplőjének tekinthető. Így a konyha és a feldolgozó közötti kereskedő, logisztikát végző szereplő a lánc egy köztes szereplőjeként értelmezhető. Ugyanígy első szereplőként értelmezhető minden Éltv. szerinti élelmiszer-előállító üzem.
2. példa
A 2. példa azt mutatja be, amikor a feldolgozás során új termék jön létre. Az ábrán azt látjuk, amikor az alapanyag akár új termékként kerül továbbértékesítésre. Ilyenek lehetnek például a gyümölcskészítmények, vagy a zöldségtermesztőktől megvásárolt alapanyagból feldolgozás és fagyasztás után készült mirelit zöldségmixek. A feldolgozó felvásárolja az alapanyagot a termelőtől és saját, új terméket készít belőle, majd ezt közvetlenül értékesíti a főzőkonyha üzemeltetőjének.
Jótékony hatások, kölcsönös előnyök
Ha tudatos vásárlóként tapasztaltad már a termelői piac vagy akár egy kosárközösség előnyeit, akkor érdemes belegondolni abba, milyen pozitív hatásokkal jár, amikor országos szinten a közétkeztetést 80%-ban helyi termékekre, illetve a KREL-ből származó termékekre alapozzák.
Ha vállalkozóként vagy fogyasztóként kíváncsi vagy a magyarországi közétkeztetést végző vállalkozásokra, használhatod a Nébih portál keresőjét: https://portal.nebih.gov.hu/kozetkeztetes/kozetkeztetok
*676/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet a közétkeztetés tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól
(A cikk 1. részét ide kattintva olvashatjátok)
A cikkhez felhasznált források:
https://kme.hu/a-kme-is-szerepet-kapott-a-kozetkeztetes-es-fenntarthatosag-konferencian/
https://kme.hu/vasarloi-oldal/gyik/
https://portal.nebih.gov.hu/kozetkeztetes/-/jelentos-valtozasok-a-kozetkeztetesi-kozbeszerzesekben
https://portal.nebih.gov.hu/kozetkeztetes/kozbeszerzesi-utmutato
TEKINTSd MEG VÉDJEGYKERESŐNKET!
