Jó hír a KMÉ-védjegyes termékeket előállító és forgalmazó vállalkozások számára, hogy hazánkban kifejezetten ösztönzik a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyes alapanyagok felhasználását a közétkeztetésben. A közétkeztetési tárgyú pályázatok elbírálásakor plusz pontot jelent, ha valaki KMÉ-védjegyes terméket használ fel alapanyagként.
Az idei évtől kezdődően Magyarországon a közétkeztetést legalább 80%-ban az úgynevezett közétkeztetési rövid ellátási láncban (KREL) beszerzett termékekre, valamint helyi élelmiszerekre kell alapozni. Az erre vonatkozó rendelet* szerint a KMÉ is beletartozik a helyi termék fogalmába. Ennek alapján a közétkeztetési tárgyú pályázatok benyújtásánál plusz pontot jelent, ha valaki KMÉ-védjegyes terméket használ fel alapanyagként.
Mit jelent a KREL?
A „közétkeztetési rövid ellátási lánc”, vagyis a KREL lényege, hogy az élelmiszernek maximum egy közvetítő útján kell eljutnia a termelőtől vagy az előállítótól a fogyasztók tányérjáig.
A rendelet úgy fogalmaz, hogy az „ételkészítéshez élelmiszereket biztosító, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) szerinti elsődleges termelő, illetve élelmiszerelőállító létesítménye és a főzőkonyhát üzemeltető gazdasági szereplő között az élelmiszer ellátási láncban legfeljebb egy köztes szereplő vesz részt.”
Az érintett vállalkozásoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által összeállított útmutató segít eligazodni a közbeszerzési eljárásokban.
A magyarországi közétkeztetést végző vállalkozások elérhetők a Nébih portálon.
Jótékony hatások, kölcsönös előnyök
A KMÉ megjelenése a menzán minden szereplő számára hasznos és előnyös.
– A fogyasztók szemszögéből azért jó, mert a KMÉ-védjegyes termékek garantáltan és tanúsítottan magas minőségűek.
– A hazai termelők és élelmiszer-előállítók számára azért fontos, mert a közétkeztetés egy újabb jelentős és fix értékesítési lehetőség számukra.
– A közétkeztetők szempontjából pedig komoly biztosítékot jelent, hogy tanúsítottan minőségi és alapvetően hazai alapanyagokkal, termékekkel dolgozhatnak.
Mindezek mellett érdemes végiggondolni, milyen pozitív gazdasági hatásokkal jár, amikor országos szinten 80%-ban a helyi termékekre, valamint a KREL-ből származó élelmiszerekre alapozzák a közétkeztetést.
Lássunk két konkrét példát is!
1. példa
Az 1. példa azt mutatja, amikor a termelők csoportjának a tulajdonában van az élelmiszerfeldolgozó. Az ábrán látható, hogyan kerülhet be hazai előállítású sertéshús, felvágott vagy virsli a közétkeztetésbe. Ebben az esetben a termelői integráció rendelkezik az Éltv. szerinti élelmiszer-előállító létesítménnyel, amely a lánc első szereplőjének tekinthető. Így a konyha és a feldolgozó közötti kereskedő, logisztikát végző szereplő a lánc egy köztes szereplőjeként értelmezhető. Ugyanígy első szereplőként értelmezhető minden Éltv. szerinti élelmiszer-előállító üzem.
2. példa
A 2. példa azt mutatja be, amikor a feldolgozás során új termék jön létre. Az ábrán azt látjuk, amikor az alapanyag akár új termékként kerül továbbértékesítésre. Ilyenek lehetnek például a gyümölcskészítmények, vagy a zöldségtermesztőktől megvásárolt alapanyagból feldolgozás és fagyasztás után készült mirelit zöldségmixek. A feldolgozó felvásárolja az alapanyagot a termelőtől és saját, új terméket készít belőle, majd ezt közvetlenül értékesíti a főzőkonyha üzemeltetőjének.
*676/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet a közétkeztetés tárgyú közbeszerzések tekintetében alkalmazandó eljárások sajátos szabályairól
A cikkhez felhasznált források:
https://kme.hu/a-kme-is-szerepet-kapott-a-kozetkeztetes-es-fenntarthatosag-konferencian/
https://kme.hu/vasarloi-oldal/gyik/
https://portal.nebih.gov.hu/kozetkeztetes/-/jelentos-valtozasok-a-kozetkeztetesi-kozbeszerzesekben
https://portal.nebih.gov.hu/kozetkeztetes/kozbeszerzesi-utmutato
nincs még kmé-védjegyes terméke?
PÁLYÁZZON most!
